Igazából 2014 májusában mutatták be itthon, de valójában 2012-ben már elkészült az a rendkívül érdekes és feszült televíziós sorozat, amely azt az utópiát mutatja be, amikor a Földön megszűnik a villamosenergia-szolgáltatás, mintha csak valaki egy óriási EMP-szerkezeten megnyomta volna a piros gombot. A repülőgépek lezuhannak az égből, a kommunikáció teljesen leáll, és úgy általában kitör a világon a káosz. Az egységbe tömörült lázadók célja, hogy megdöntsék Monroe tábornok hatalmát, és visszaállítsák a rendet. Igazán nem akarok nagy riadalmat kelteni, de ha nem is ilyen drasztikusan lépéssel, azért elég jól haladunk egy komolyabb energiaválság felé.

◼︎ Revolution

Ez azon túl, hogy a mindennapi életünkben is gondokat okoz, az üzleti életben is új kihívásokat jelent. Nincs ez másképp azoknál a cégeknél sem, amelyek a munkájukhoz bármilyen IT-környezet használnak. Azaz nagyságrendileg érint mindenkit. Az nyilván senkit sem lep meg, hogy az üzemeltetett IT-infrastruktúra áramot fogyaszt. Ezidáig másodlagos tényező volt, hogy mennyit, hiszen relatíve olcsón jutottunk elektromos áramhoz, ezért a rendszerek tervezési szakaszában többnyire századrangú kérdés volt, hogy egy munkaállomás vagy szerver mennyi energiát fogyaszt. A múlt idő indokolt. Az volt. Eddig a pillanatig. Tudomásul kell vennünk, hogy az energia nem folyik már csak úgy a „csapból”, és az, hogy a tulajdonunkban lévő infrastruktúra mennyi áramot fogyaszt, már egyáltalán nem századrangú, de még csak nem is másodlagos kérdés.

Mi lehet a megoldás?

Rövid és középtávon két lehetőséget látok, amelyeket mi számos ügyfelünknél már elindítottunk:
– az eszközök konszolidációja, nagyon leegyszerűsítve a virtualizáció – akár szerver, akár alkalmazás szinten,
– felhőszolgáltatások bevezetése és üzemeltetése.

Az első megoldás nem túl bonyolult, elég egyértelmű. Ha sikerül úgy meg- vagy áttervezni a rendszerünket, hogy például három szerverből egyet csináljunk, már nyert ügyünk van. Hiszen nemcsak a közvetlen fogyasztást, hanem a hűtési költségeket is egy csapásra csökkentettük. Nem egy bonyolult matek.

De lássuk, mi a helyzet a felhővel! Miért lenne olcsóbb, ha onnan veszünk igénybe szolgáltatásokat? Alapigazság, hogy a felhő is valakinek a számítógépe. Az áram pedig nekik sem lett olcsóbb.

Nos, ez valóban így van. Nem lett az, de egyrészt a felhőszolgáltatóknak már a kezdetektől elemi érdekük, hogy az adott hardveren maximális kapacitáskihasználtsággal szolgáltassanak, másrészt pedig a „felhőipar” már nagyon régen elkötelezte magát a megújuló energiaforrások, elsősorban a napenergia felhasználása mellett – ezúton kívánok jó reggelt ez ügyben a világ többi részének. Persze financiális okokból, de azért a környezetvédelmi érték és az ebből adódó pr sem elhanyagolandó.

„Zöldbe borítjuk” a rendszerterveket

A Google 2017-ben már megfogalmazta, hogy 2030-ra az összes adatközpontját megújuló energiával fogja hajtani, azaz önellátó rendszerekben gondolkodnak. Ez csak a németországi beruházásaik tekintetében egymilliárd eurónyi beruházást jelent a tiszta energiába. Vagy említhetném a Microsoft Natick projektjét, ahol gyakorlatilag a rendszer hűtési energiáját spórolták meg a víz alá süllyesztéssel. Egyszóval ezek a cégek gazdaságosabbá tették a működésüket, és bár nem ez volt a cél, végső soron felkészültek erre a mostani válságra.

Egyszóval érdemes elővenni a rendszerterveket, és megvizsgálni a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert ahol eddig felkértek minket szakértőként, szinte mindenhol tudunk tanácsot adni, és segíteni az optimalizációs folyamatok kialakításában. Az én tanácsom, hogy nem érdemes a végsőkig kivárni, hanem úgymond előre kell menekülni, és érdemes már most átvilágítani a rendszereket ezen szempontok alapján is.